Ugrás a tartalomra

Jelenlegi hely

Választási mese felnőtteknek

Beküldte sinkogyorgy - 2014, október 27 - 21:12
sinkogyorgy képe

Az önkormányzati választás óta több internetes bejegyzést olvastam, melyben az ellenzék egyes tagjai elmagyarázzák, hogy miért nem ők tehetnek az ellenzék szétforgácsolódásáról. 

Mindegyik magyarázatban vannak igazság elemek, akár rá is lehetne bólintani egyikre-másikra. Persze-persze miért is ne lehetne elhinni, hogy mind a négy polgármester-jelölt esélyesnek gondolta magát, és győzelmi reményekkel indult?  

Azonban aki itt él, Kerepesen, az kevéssé hisz a szép szavaknak.…

Íme az én mesém a választásról. Mese, mert nem feltétlenül igaz, legalábbis az érintettek biztosan másképp írnák meg, de én, mint Kerepessel foglalkozó polgár, afféle krónikás, hadd vélekedjek egy kicsit!

2012-ben a Kerepesi Kerekasztal mellett már világossá válik, hogy a Franka-rendszert csak egy közös ellenjelölttel lehet leváltani. Mindenki, a jelen polgármester-jelöltek (vagy szervezeteik) részéről rábólint erre. 

Springer Friedrich (ismertebb nevén és a továbbiakban: Ugrójani) 2013. szeptemberében bejelenti a rádiójában, hogy megcélozza a polgármesterséget. A várható sikert a rádió népszerűsítő hatására alapozza. Önbizalmát növeli a német önkormányzat –  szinte a semmiből való – felépítésének sikere. A tótok ugyan megharagszanak rá, mert elcseni a tót-sváb vegyes származásúakat, de békét tud velük kötni. Azután hatalmas energiát fektet be a jelölésbe: gyermektábort létesít, jótékonykodik, buszt vesz, újságokat gründol és szerkeszt, és mindenhol ott van a rádiójával. Fellépése engem a németországi demokrácia-felfogásra emlékeztet, ezért szimpatikus. Biztosan az ott eltöltött években "fertőződött meg" a nyugati polgári jogvédő elemekkel.

Ugrójani nyíltan szembefordul korábbi fegyvertársával, Franka Tiborral, mert az - korábbi ígérete ellenére - nem segíti a rádióját, valamint kikezdi őt a bántó megjegyzéseivel, valamint az önkényuralom irányába viszi el Kerepest. Ugrójani kiteregeti a szennyest, a személyes dolgokat is, abban bízva, hogy Frankát lejáratva sikerül a helyébe lépnie.

2014 tavaszán ébrednek az újabb polgármester-jelöltek: Csák Zoltán és Palotai László. Csák a Teleház Hírlevélben igyekszik komolyabb hangnemre áttérni, szakítva a korábbi radikális hozzáállásával. (Ilyen módon kerültek az én cikkeim is a Hírlevélbe. Ezek mérsékelt hangnemű, elemző írások, melyek nem akarnak felrobbantani senkit, segítenek azt sugallni, hogy Csák polgármester-jelöltként felelősen gondolkozik a kerepesi közügyekről.)

Palotai első pillanattól fogva hezitál, hiszen jól ismeri Kerepest (őslakos és három ciklusban képviselő), és tudja, itt kemény legények szoktak versenyezni a főnökségért. Ő, a "mérnökember" lágyabb és humánusabb stílust képviselne az erőemberekhez képest, talán ez az, ami hiányzik Kerepesről, gondolja. Megelőzően, 2013. őszén - akkor még önkormányzati képviselő - atrocitás éri, elbocsátják a feleségét a gyermekorvosi asszisztensi állásából, ami jelzés arra vonatkozóan, hogy vigyázat, itt valóban nehéz fiúk dolgoznak a politikai háttérben.

Közben Csák megpróbálja kezébe venni az ellenjelöltek csoportját. Tavasszal, a március 15-i ünnepség kapcsán összejön az ellenzék (Csák, Gombkötő, Rózsás és az öreg MSZP-sek a holdudvaraikkal), valamint ellenzéki civilek (pl. Rozsnyai Sándor és jómagam), és mindenki boldog, hogy végre tisztázódott, ki, hova tartozik. Megjegyzem, ezen az ünnepségen már többen jelennek meg, mint a Franka-féle hivatalos szertartáson.

Csák ezen felbuzdulva megszervezi a "Polgármestert váltok" fórumot, mely hónapokkal a választás előtt két alkalommal is megvalósul. Tipikus ellenzéki fórum, ahol minden kegyvesztett-kirekesztett ember elmondhatja a bánatát. Az ellenfél nincs jelen, én persze felveszem videóra, és kirakom az internetre, hadd lássa, akit érdekel.  

Nem tudni, Csák mit akar. Úgy tűnik, a közönséggel akarja összeméretni a két (Ugró és Palotai) másik jelöltet, de aztán rájön, a szavaztatás nem igazán jó megoldás, nem szavaztat, és így elmaszatolódik  a rendezvény. A rendezvény végén válik világossá, hogy Csák is indulni szándékozik.

Nyáron elkezdődnek a háttéralkudozások. Ugró nem hajlandó senki javára visszavonulni, ő megmondta, hogy indul, és kész. De a többiek sem akarják beáldozni magukat.  Csák valamiféle előszavazást akar, hogy eldöntsék, ki az esélyes, ki maradjon a ringben. Víg Jani kijelenti, hogy a Jobbik nem akar feltétlenül polgármestert állítani, és hajlandó belépni a "közösbe". A baloldal underground dolgozik, nem tudni, mi lesz belőlük az MSZP harmadolása után. Annyi bizonyos, hogy Rózsás Erika végképp elszánta magát a balra állásra, és kész együtt dolgozni Gombkötő Róberttel (korábban alpolgármester), aki már régóta liberális pályán mozog.

A tavaszi kerepesi választási siker arra inspirálja a baloldalt, hogy vegyes csapatot állítson. Rózsás Erika bejelenti, hogy a baloldal valószínűleg önálló polgármester-jelöltben gondolkodik. Azt nem mondja, hogy többekkel tárgyalnak, többek között Ugrójanival is, de ő nem vállalja fel a baloldalt. (Ugrójaniról  közismert, hogy jobbról indult Frankával Kerepesen 2006-ban. Többen szélsőjobbosnak mondták őket. Érdekes, hogy ma egy szélsőjobbos honlapon a baloldal felé történt elhajlással vádolják.)

Palotai sem akar a baloldal jelöltje lenni, így csapat nélkül marad, és inkább visszavonul a vállalkozói szférába, nem megy bele a további kortes-kocsmai lökdösődésbe. Neki van rendes megélhetése, elege van ebből a cirkuszból.

A baloldal ugyanakkor a csapatépítés mellett - melyet nehéz megcsinálni a helyi "öreg kommunisták" nélkül – saját polgármester-jelöltben kezd gondolkodni. Megítélésem szerint az éledező baloldal mindenképpen össze akarja méretni magát a Jobbikkal, és fordítva. Ugyanis országos viszonylatban fontos, hogy a FIDESZ mögött ki lesz a második. (Tyúk vagy tojás kérdés, hogy ki kezdi Kerepesen.)

Aztán a helyi Jobbik, arra való hivatkozással, hogy ők is szemben állnak Frankával,  szintén saját polgármestert jelöl. Nyilvánvaló, hogy a két rivális párt nem tud közös jelölésben gondolkodni, bár azért van olyan település, ahol az antagonisztikus ellentétet felszámolták, legalább a kampány időszakra.   

Időközben Csák Zoltán tárgyalásokat kezd a többi ellenzékivel. Palotainak ajánlatot tesz, aki azt méltánytalannak tartja, és visszautasítja. Csák közeledni próbál a Rózsás Erika nevével fémjelzett társasághoz, de elmondása szerint válaszra sem méltatják. Az MSZP-hez nem fordul, mert az öreg kommunistákat ő sem akarja felvállalni, Gombkötőéket meg pláne nem. Csáknak nem válaszolnak, így gyakorlatilag kirekeszti az ellenzék. Ezen begurul, és a végén ő indul el a Teleház csapat polgármester-jelöltjeként.

Tehát valahogy így alakul ki a négypólusú ellenzék. Frankát legyőzni ma még nem lehet, mert soha nem látott fejlesztést produkált, és a kerepesi nép ezért roppant hálás. No, meg a nemzeti hangvétel is sokakat elbűvöl.  Így tehát egyik ellenzéki jelöltnek sincs reális esélye a győzelemre. Aki ismeri a kerepesi lélek frusztráltságból adódó darabosságát, tudja, hogy a megosztottság hátterében személyes okok állnak: korábbi elszámolási viták, sértődöttség, netán gyűlölet.  Így, ha már összejöttek a jelölő listán, egy kis presztízs csatát azért lefolytatnak egymással. Érdekes módon egyikük sem fél a kudarctól, a másik mindenáron való legyűrése minden racionális érvet felülmúl. A küzdelem alacsony szinten realizálódik, mert csak Ugrójani tudja átlépni a 20 %-os értéket, amit én a felsülés határának gondolok.

Persze úgy is beállítható, hogy a két párt azért kezd el rivalizálni, mert úgy vélik, a polgármester-választás eleve eldőlt, és ők megengedhetik maguknak az egymáshoz való megmérettetést.

A szétforgácsolódás nagyon rossz üzetnet a lakosságnak. Ugyanis hihetővé válik a Kerepes Véleményben olvasható "központi" vélemény, miszerint a Franka-ellenzék nem úriemberekből áll, hanem olyan összeférhetetlen emberekből, akik még egymással sem képesek megegyezni, hogyan is lenne képes bármelyikük vezetni egy várost? Az 5-15 %-os sávba eső eredmények valóban az alkalmatlanság bélyegzőjeként értékelhetőek.

Számomra lehangoló, hogy Kerepes máig nem tudott igazi vezetőt kinevelni magából. Hogy miért nem? Erre a kérdésre jó régen, egy internetes fórumon valaki ezt írta: "Kerepesen mindig is voltak kiváló emberek, akik jó vezetők lehettek volna, de amikor ki akartak emelkedni, a többiek lerángatták a lóról." Most is érzek hasonló okot.

Mindezekből arra lehet következtetni, hogy Kerepesen szép szóval nem lehet egyezségre jutni, csak erővel haladhat az ember. Csak annak érdemes lóra szállni, aki megveszi, elkábítja vagy kinyírja a riválisait.

Hoppá, mintha ezt a módszert már alkalmazná valaki!

Premium Drupal Themes by Adaptivethemes