Ugrás a tartalomra

Jelenlegi hely

Mi lesz a Szilasvíz Kft-vel??? PÜB és testületi ülés 2012 augusztus 14. Kistarcsán

Beküldte vigjanos - 2012, augusztus 12 - 19:43
vigjanos képe

A mellékelt meghívók szerint 2012. augusztus 14. napján 15:30-tól Kerepes Nagyközség Pénzügyi Bizottsága ülést tart Kistarcsán. Utána 16:00 órai kezdettel Kistarcsa Város Önkormányzatával közösen testületi ülés is tartanak.

Nem kívánom minősíteni, hogy a mellékelt anyagok egy részének érkeztetése már több mint egy hónappal ezelőtti, így nem értem, hogy miért nem lehetett az információkat a képviselők, bizottsági tagok, lakosság részére időben rendelkezésre bocsátani. Nyilván sokkal kényelmesebb pénteken délután megküldeni az anyagokat akkor is minél szűkebb körnek, hiszen akkor keddig már semmiféle érdemi vitára, utánajárásra, konzultációra nem lesz lehetőségük, és majd kénytelenek lesznek a helyszínen (vagy a kiscsoportos foglalkozáson a PM szobájában az ülés előtt) megtartott rövid tájékoztatás alapján dönteni. A képviselők egy része amúgy sem töri magát, hogy akár csak át is olvassa az anyagot.

Bár a DMRV ajánlata még szerepel a mellékletek között, de úgy látszik, hogy a határozati javaslatok közé már nem tudta beverekedni magát. A meccs a Fővárosi Vízművek valamint a gyáli székhelyű Dél Pest Megyei Víziközmű Zrt között látszik eldőlni. 

Igen nagy sajnálattal látom, hogy a kérdések között nem szerepelt annak a felvetése, hogy hajlandóak lennének-e a "pályázók" az ún. kiszervezés keretén belül lehetőséget biztosítani a Szilasvíz KFt további működ(tet)ésére, amelyre a víziközmű törvény módosítása alapján már lehetőségünk lenne. Gyanítom, hogy a Fővárosi Vízművek által évente beígért 16-16 millió forintos összeg túl nagy csáberővel fog bírni a minden fillérre éhező önkormányzatokra. Fel sem merül bennük az, hogy talán meg kellene vizsgálni, hogy a gyáliak által által felajánlott számítási mód alapján mekkora bérleti díjat kaphatnánk majd a közműhálózatunk használata fejében. Komoly szempont lehetne még a döntésben az is, hogy egy saját kézben lévő, vagy egy számunkra az ügyekbe komolyabb beleszólási lehetőséget engedő társulási formulába való belépéssel nem járnánk-e jobban, és a későbbiekben nem tudnánk nagyobb ellenállást kifejteni egy esetleges privatizációs próbálkozással szemben.

Tehát én mindenképpen azt gondolnám, hogy számszerűsíteni kellene a gyáliak által évente fizetett bérleti díj összegét, esetleg meghatározni, hogy mi történik a bérleti díjjal a közművagyon évente számított értékcsökkenése esetén, valamint hogy hogyan vesszük figyelembe majd például az inflációt.

Mellékeltben az anyagok!

 

Hozzászólások

vigjanos képe

Az új víziközmű törvény alapján a közeljövőtől csak azok a cégek végezhetnek víziközmű szolgáltatást, amelyek legalább egy meghatározott fogyasztói egyenértékszámmal rendelkeznek. (jelenlegi határ 150.000). Kistarcsa-Kerepes-Nagytarcsa vonatkozásában ez az egyenérték-szám 35.000 körüli, tehát azért mi nem vagyunk olyan kicsik.

Több lehetőségünk is van a csatlakozásra, a DMRV (Dunamenti Regionális Vízmű), a Fővárosi Vízművek, valamint egy több település által létrehozott Dél Pest Megyei Víziközmű Rt (Gyál) is versenyez a lehetőségért, hogy hová csatlakozunk.

Valamiért a DMRV kiesett a versenyből, egyik testület határozati javaslatában sem szerepelnek választható lehetőségként.

1./ Az nyilvánvaló, hogy maga a közmű hálózat, (vezetékek, szivattyúk tolózárak, szennyvízcsövek, átemelők, műtárgyak stb.) az önkormányzatok tulajdonában maradnak, a majdani szolgálató pedig ezek igénybevételével fogja a szolgáltatást végezni. Ezért természetesen bérleti díjat kell fizetnie. Nem mindegy, hogy ez évente mekkora összeg lesz. A FVM évi 16 -16 milliót ajánlott első körben bérleti díjként (valamint 6 millát Nagytarcsának), majd ezt módosította úgy hogy évente a 16 millió helyett 8 M bérleti díjat, további 8 M-t pedig közérdekű kötelezettségvállalás címen fizetnének meg, sőt az első 3 év kötelezettségvállalási részt egyben kifizetnék. Azonkívül megvásárolnák 15 M Ft-os áron minden eszköz- szoftver, térkép stb. adatbázist.  Gyanítom, hogy az azonnali pénzekre az eladósodott és forráshiányos kerepesi PM nagyon rá fog harapni. Gyál esetében a fizetendő bérleti díj nincs számszerűen meghatározva, hanem azt ajánlja, hogy az amortizáció mértékével azonos bérleti díjat fizetnének. A számviteli törvény értelmében az amortizációs kulcs 2%, jelenleg nem vagyok tisztában azzal, hogy mennyi a közművagyon értéke, de gyanítom, hogy nincs meg a 2,1 Mrd Forint mert ugye ennek a 2%- a lenne a 42 millió (16 + 16+ 6).

2./ Nem mindegy a másik oldalról az, hogy milyen befolyással bír majd a két önkormányzat a csatlakozás után a szolgáltatóra. Az nyilván kitűnik, hogy a Fővárosi Vízművekhez történő csatlakozás esetén ez a ráhatás minimális lesz. Gyál esetében van lehetőség településenként egy-egy tagot delegálni a Felügyelő Bizottság mellett működő tanácsadó testületbe, hogy nekik milyen beleszólásuk lesz a dolgok menetébe azt nem tudom. Ezenkívül van lehetőség részvény vásárlásra is (ugyi a részvény testesíti meg a tulajdoni hányadot egy Rt-ben, és így az alapján van a tulajdonosoknak szavazati joga) 35.000x100 Ft azaz 3.500.000 Ft-értékben. Ha figyelembe vesszük, hogy az Rt. jelenlegi törzstőkéje a cégjegyzék szerint 16,1 M Ft akkor látható, hogy beleszólás a dolgokba itt azért már esetlegesen jelentős mértékű lehet.

3./ Talán az tűnik ki az ajánlatokból, hogy Gyál választása esetén valamilyen szinten megmaradna egy  üzemigazgatóság a területen, amelynek vezetőjét a két PM nevezné ki. Nem kizárt, hogy a (fideszes) kistarcsai vezetés (akár politikai nyomásra) a gyáli céget részesítené előnyben, mivel ekkor valamennyire tovább élhetne a (hírek szerint fideszes Rogán Antallal szegről-végről rokon) Horváth Csaba által vezetett Szilasvíz Kft.

A kérdés tehát nyitott, kíváncsian várjuk az érvek-ellenérveket délután a testületin!

 

sinkogyorgy képe

Cogito ergo sum, mondod, és logikai alapon megfontolt döntést vársz a kerepesi népképviselőtől. Kérdés, hogy miért? Hiszen semmilyen jogszabály (pl. Alkotmány, bocs: Alaptörvény vagy az SZMSZ) nem írja elő neki, hogy a döntéseit agya megerőltetése árán kell hoznia. Az esküje arra kötelezi őt, hogy lelkiismeretesen járjon el a település érdekében. A lelkiismeretről osztályfőnöki órán hall az ember, de a lelki életet nem osztályozzák. Ennyi. Képviselőnek gondolkodni nem kötelező. A kerepesi döntéshozó tehát nem érti, miért kéred számon rajta az elmaradt agytornát a vízmű leggazdaságosabb elkótyavetyélése ügyében.

Nagy ívben le…zajlódó folyamat szemtanúi vagyunk! Képviselőink nem vacakolnak azzal, hogy papírok - százat, ezeret! - tömegét lapozzák át csak azért, mert van néhány brainstorminghoz szokott választópolgár ezen a településen, akik elvárják tőlük, hogy - mazochista módon - órákon át betűzgessenek érthetetlen szakszövegeket. Nem és nem! Nekik erre semmi szükségük nincs. Bennük, zsigereikben, ott belül, ott érnek össze a folyamatok, kap kovászt a ráció, és ettől szökken szárba a kéz a szavazásnál.

De most nem szökkent! A képviselők fele távollétet jelzett a Kistarcsával közösen tervezett ülés meghívójának kézhezvétele után, így az ülés elmaradt.

Cogito ergo sum - Descartes-ot azonnal tiltsák ki Kerepesről!

Sinkó György

Premium Drupal Themes by Adaptivethemes