Ugrás a tartalomra

Jelenlegi hely

Kiszárítjuk a szilasi lápot?

Beküldte sinkogyorgy - 2013, szeptember 24 - 16:44
sinkogyorgy képe

Ez a történet nemigen látott napvilágot, mert Budapesttől Kerepesig sokan féltik az állásukat. Így csak annyit adok közre, amennyit az informátorok megengedtek.

Szóval: Dunakeszi (Auchan) és az Orbán család láptörténetei kapcsán a médiából már tudjuk, hogy nem minden láp, amit a rendszerváltáskor "ex lege" lápnak nyilvánítottak, és természetvédelmi oltalom alá helyeztek. Például akkoriban nem tudtak mit kezdeni azzal a problémával, hogy a láp és annak nem lápos környéke rendszerint egyazon helyrajzi számon levő telken helyezkedik el. Megvédték az egész területet, és kész. Most meg szétmérik a lápot a nem láptól.

Szilasligeten is mindent megvédtek a HÉV-sorompótól a Csipkai-tanyáig húzódó terület nyugati sávjában. Ennek az északi részén folyik be a csapadékvíz. A meder mentén néhány helyen a talajból szivárog fel a víz, ami aztán kisebb patakká duzzadva táplálja a déli részen levő lápot. Innen a víz a Szabadság úti alagút-csatornában kerül Kistarcsára.

Sokan nem értik Kerepesen, hogy a természet úgy szép, ahogy van. Többektől hallani, hogy a Szilas-patak forrásvölgye egy "dzsuva", amit rendbe kellene rakni, azaz hasznosítani kellene. Például záportározót kialakítani. Persze hamiskás érvek ezek, mert a szilasi rét felől szinte semmi csapadékvíz nem kerül be a területre, így még a nagyobb esők után sincs mit tározni. (Persze találtak egy szakértőt, aki kimutatta a várható nagy vízhozamot.)

Többen nyíltan fogalmaznak, amikor horgásztóról álmodoznak, benne kövér halakkal. Például a kerepesi alpolgármester széles mosollyal jelentette be 2012. júniusban, a Szilas TV "vizes" riportjában, hogy horgásztó létesül. Csak azt elfelejtette el, vagy nem tudta, hogy a vízjogi engedély egyik passzusában kerek perec tiltják a tározó horgásztóként való alkalmazását.

Azt is kevesen tudják, hogy a hatóság csak akkor engedi a tározó létesítését, ha a területet "szétmérik", azaz telekkönyvileg leválasztják a lápot. Ezt az önkormányzatnak kellene fizetni, az állam nem ad rá pénzt.

Az első hírek a vízjogi engedély kiadása (2012.) után jutottak el a hivatásos és civil természetvédőkig. Óriási felháborodást váltott ki, hogy ameddig a természetvédők korábban semmilyen engedélyt nem adtak a terület megváltoztatására, addig a politika szépen elkezdte egyengetni az utat a kormány hivatala és a kerepesi önkormányzat között. Mintha a szándék közös lenne: az állam meg akarna szabadulni a területtől, az önkormányzat meg meg akarná szerezni, hogy aztán a maga javára hasznosítsa.

Nem tudni, hogy a kerepesi vezetők tisztában vannak-e azzal, hogy a víztározó kialakítása hatalmas természetrombolással járna, rengeteg fát ki kellene vágni, és a meder kikotrásával a föld alatti források sorsa is megpecsételődhet. Kétlem, hogy van fogalmuk arról, hogy mire készülnek, bestiális rombolási szándékot nem feltételezek egy fiatal város vezetőiről.

Viszont feltételezem, hogy nem tudják, hogy a források megszüntetése, a tározó lezsilipelése azzal járhat, hogy az alatta levő láphoz már nem jut víz, így az kiszárad, és megszűnik a patak és az alagútcsatorna. Ha a láp kiszárad, akkor az a terület sem védendő tovább.

Persze Kerepes területet nyer, az államnak meg nem kell vele foglalkoznia.

Premium Drupal Themes by Adaptivethemes